Ókor: hogyan találtak fel mindent a görögök és a rómaiak - természetesen 4650 rubel. Első szinttől, képzés 7 előadás 2 órában, Időpont: 2023. november 30.
Vegyes Cikkek / / December 01, 2023
A nyugati civilizáció az ókorban született. Szinte minden mai „nagy ötletről” azt mondhatjuk: „Ó, ezt az ókori Görögországban és az ókori Rómában találták ki.”
A szépség és az arányok eszményei az ősi szobrokban és templomokban öltenek testet. Az ókori tárgyakat a művészet minden területén jobban használják, mint másokat. Aztán feltalálták a Pitagorasz-tételt, Euklidész geometriáját és Arkhimédész törvényét, és ezekből nőtt ki a matematika, a fizika és általában a New Age tudományos szemlélete.
Az egyenlőség, a szabadság és az igazságosság eszméi, a kereszténység elterjedése, a jogrendszerek, az oktatási megközelítések és végül az egész filozófia – mindez az ókorból származik.
Értsük meg, miért csak egy kultúra lett az alap
Hogyan keletkezett egy helyen az irodalom, a filozófia, az építészet és a vallás, amelynek visszhangja ma is velünk van?
Nézzük meg, miért néz ki az életünk pontosan úgy, ahogy megszoktuk
Léteznének-e megavárosok, egyetemek és még az orosz nyelv is a görögök és rómaiak befolyása nélkül?
Nézzük meg, miért bukhat le még egy nagy birodalom is
És kipróbálták azt az ötletet, hogy a hatalmat egy személy kezében kell összpontosítani?
Nézzük meg, kivé válna a modern ember, ha nem az ókori filozófusok ötleteit
És meg tudnánk-e érteni magunkat anélkül, hogy visszanéznénk a múltba?
„Számomra úgy tűnik, hogy a vallástörténet a legrövidebb út ahhoz, hogy megértsük, mi jár az emberek fejében. Az embereknél pedig nincs érdekesebb a világon. Természetesen úgy tűnhet, hogy a vallástudomány valami különleges és homályos. Ez részben igaz, de nincs olyan összetett anyag, amit ne lehetne egyértelműen és érdekesen bemutatni. Kivéve persze, ha a hallgató fél az újtól, mert a világ vallásaiban, különösen a szokatlan, távoli vallásokban, sok minden megkérdőjelezi a leghétköznapibb elképzeléseinket is."
Művészettörténész, idegenvezető és előadó a Puskin Szépművészeti Múzeumban. Puskin 2010-2019, a „Művészet története. Csak a fontos dolgokról." Művészettörténetet tanított az iskolában, az egyetemen és a Puskin Múzeumban, rádióműsorában és a Francia Líceumban beszélt erről. Több éven át részt vett Olbia ókori görög városának régészeti ásatásaiban.
„Arról a kultúráról beszélek, amely formál minket. Számomra azok a jelenségek fontosak, amelyek segítenek megérteni azt a kontextust, amelyben minden történik. Teremtés ideje, ötlettörténet, vásárlók, történelem tényekkel és legendákkal, kifejezésekkel és költői komponenssel. Események, amelyek a műalkotások létrejötte során, körülöttük, részvételükkel vagy rajtuk kívül történtek."
Alina kapcsolatokat épít a vallás és az építészet, a művészet és a politikai rendszer között, magyarázza és kontextusba helyezi a kulturális jelenségeket. Alina évek óta tart napi kirándulásokat és előadásokat a Puskin Múzeumban, és bármilyen közönségnek képes elmagyarázni az ismeretlen kifejezéseket, művészeti mozgásokat vagy tárgyakat. A barokk megértése a mikroszkóp feltalálásán és Giordano Bruno felfedezésein keresztül, valamint több száz kevésbé ismert kép és metafora egy előadásban - ez Alináról szól. Alinát eleven beszéde, amitől lehetetlen elszakadni, klasszikus művészetkritikus szemlélete és kiterjedt enciklopédikus tudása miatt szeretik.
1. Ókori művészet és mítoszok
A szépségversenyeket, valamint azt a hagyományt, hogy a győzteseket babérkoszorúval koronázzák meg, az ókori görögök találták ki. Ők a felelősek az olimpiai játékok, a színház, a filozófia és a demokrácia feltalálásáért is, és nehéz elképzelni a világirodalmat a görög istenek és hősök említése nélkül. A webináriumon megvizsgáljuk az ideológia és a művészet kapcsolatát, megtudjuk, mi a közös a kentaurokban és a perzsákban, és megtudjuk, miért nem szerették a görögök az amazonokat.
Emlékezzünk a főbb mítoszokra és hőseikre, és fedezzük fel a görög művészet műemlékeit is.
Elemezzük azokat a mítoszokat, amelyekben az istenek versengenek az emberekkel és a hősökkel, emlékezzünk arra, kik ők és milyen helyet foglalnak el az ókorban.
Megtudjuk, hogyan alakult ki az ideális ember képe, miért a görög művészetben a férfiak meztelenül jóképű férfiak, a nők mindig öltözködnek, és szinte nincs idős ember és gyerek.
2. Az ókori Görögország vallásai
A görög mítoszok gyermekkorunk óta ismerősek számunkra. De a vallás nem csak mítoszok. A webináriumon meg fogjuk érteni, hogyan épültek fel a görög vallási kultuszok, és miben reménykedtek a görögök haláluk előtt.
Nézzük meg, miért bizonyult Dionüszosz bizonyos esetekben szinte fontosabbnak Zeusznál, és miért volt fontosabb az állampolgárság a poliszban, mint a hellén kultúra egésze.
Értsük meg, milyen volt a görögök vallása a szokásos cselekményeken túl.
3. Az ókori Róma vallásai
Az ókori rómaiak nem ugyanazt hitték, mint az ókori görögök? Egyáltalán nem. A rómaiak vallása független volt - saját isteneivel, cselekményeivel, szervezetével és hagyományaival. És gyakran mindez teljesen más volt, mint a görög példákban.
Tanulmányozzuk a különbségeket, és keressük meg a római vallás függetlenségének eredetét.
Nézzük a birodalommal járó változásokat.
Hadd értsük meg, hogyan és miért kezdett a rómaiak hite egybeolvadni az általuk meghódított népek elképzeléseivel és tanításaival.
4. Ókori tudomány és zene
Az ókorban a matematika és a zene nem állt szemben egymással, és valami egységeset képviselt, kifejezve a környező világ szépségét, a szférák harmóniáját. A matematika megingathatatlan szabályai, amelyeket ma is alkalmazunk, összefonódtak a zene megfoghatatlan szövetével. Az előadáson szó lesz arról, mit hozott ez a korszak a matematikában, milyen felfedezéseket tettek az ókori tudósok, és természetesen meghallgatjuk az akkori zenét.
Nézzük meg, miért tartják Pythagorast az első zenei rendszer megalkotójának, és mi a szférák zenéje.
Megtudjuk, mit hozott Platón, Eukleidész, Arkhimédész a világ megértéséhez, és hogyan befolyásolták gondolkodásmódunkat.
Beszéljünk arról, hogyan használják az ókori gondolkodók által felfedezett törvényeket a modern zenében.
5. Ókori filozófia és gondolkodás
Bár az ókort „az európai civilizáció bölcsőjének” nevezik, ez eléggé kiforrott ötleteket adott nekünk. Ez a korszak egyáltalán nem baba, hanem egészen felnőtt és bölcs tanár. A webináriumon az ókor filozófiai örökségének három legfontosabb aspektusáról fogunk beszélni: az etikáról, a logikáról és a sztoikus bátorságról.
Értsük meg a jó és a rossz problémáit az ókori filozófusok szemszögéből.
Tanulmányozzuk azokat az elképzeléseket, amelyek a tudományos ismeretek alapelveit képezték.
Kövessük a sztoicizmus útját, amely mind a rabszolgák, mind a császárok filozófiájává vált.
6. Antik építészet
Az antik építészet azonnali asszociációkat ébreszt: magas oszlopok, márvány, monumentalitás. Az ókori görögök és rómaiak eszméinek ismerete segít megérteni a későbbi építészeti stílusokat, sőt megtanulni megkülönböztetni a „jó” építészetet a „rossz” építészettől. A webináriumon az ókor törvényeit elemezzük, amelyek mindenki számára hasznosak voltak, az araboktól a sztálinista építészekig.
Értsük meg, hogyan jutottak el a görögök arra a gondolatra, hogy az építészet a világ megszervezésének egyik módja.
Találjuk ki, mi teszi harmonikussá az ókor építészetét.
Nézzük meg, hogyan sikerült a rómaiaknak mindent létrehozniuk, ami magas, széles és megbízható volt.
7. Ókori politika
Maga a „politika” szó görög. Az állam alapelvei, törvényei és imázsa éppen az ókorban kezdett formálódni. Az előadáson arról lesz szó, hogy a vaskor eleji Földközi-tenger jellegzetes vonásai hogyan határozták meg a folyamatok alakulását Görögországban és Rómában, mi lett belőle és miért olyan fontos mindez számunkra.
Nézzük meg, hogyan találták fel a görögök a demokráciát, és fektették le az ókor egyik legnagyobb birodalmának alapjait.
Megértjük, hogyan született és halt meg a Római Köztársaság, és miért nem tudták maguk a rómaiak sokáig, hogy birodalomban élnek.
Nézzük meg, hogyan élt túl Róma egy válságot, hogy másfél évszázaddal később egy újba zuhanjon.