"Nincs halál vagy romlás az orosz nyelvben": interjú Maxim Krongauz nyelvészrel
Vegyes Cikkek / / July 31, 2021
Az internetes szlengről, az írástudásról, a nyelv tisztaságáról és annak változásáról.
Maxim Krongauz nyelvész, filológiai doktor és az Orosz Állami Bölcsészettudományi Egyetem és a Felsőgazdasági Egyetem professzora. Előadásaiban elmondja, hogyan változik az orosz nyelv, mi járul hozzá ehhez, és miért értelmetlen a harc a "tisztaságáért".
A Lifehacker beszélgetett egy tudóssal, és megtudta, hogy az online kommunikáció miért járul hozzá az írástudatlanság kialakulásához, mit kell tenni a szókincs gazdagítása érdekében, és hogy a filmek segítenek -e ebben a kérdésben. Azt is megtudhattuk, hogyan értik a nyelvészek, hogy itt az ideje egy bizonyos szót hozzáadni a szótárhoz, és miért változnak olyan lassan az orosz nyelv szabályai.
Maxim Krongauz
Nyelvész, filológusdoktor, az Orosz Állami Bölcsészettudományi Egyetem és a Közgazdaságtudományi Egyetem professzora.
A nyelvészetről
- Miért döntött úgy, hogy nyelveket tanul?
Úgy döntöttem, hogy nem nyelveket tanulok, hanem nyelvészetet folytatok - vagyis a nyelvet, mint egyetemes mechanizmust tanulom. A közvetlen ösztönző pedig az anyanyelv - az orosz - iránti érdeklődés volt. A nyelvészet sokszínű tudomány, és képviselői sem kevésbé változatosak. Például vannak nyelvészek, akik elméletet tanulnak.
Inkább az élő nyelv érdekel. Ezért a modern tanulásra koncentráltam orosz - az elmúlt évtizedekben próbáltam megérteni, hogyan és miért változik. És ez elég gyorsan történik. Így a kutatási folyamat egyfajta verseny lett a nyelvért.
- Mi történik most a világban a nyelvvel?
Nyelvek vagy nyelvek esetében - ezek különböző kérdések. Az oroszra fogok összpontosítani. Számos tényező erősen befolyásolja és változáshoz vezet. Bár sok, amit felsorolok, vonatkozik más nagy nyelvekre is.
- Társadalmi tényező. Számunkra ez volt az 1985-1991 közötti peresztrojka. Az akkori abszolút szabadságvágy intenzív változásokhoz vezetett a nyelvben. A nyelv bennszülöttjei boldogan megszegtek minden szabályt, beleértve a helyesírást, a szétzúzott normákat, a káromkodást, a népnyelvet, a zsargont.
- A technológiai fejlődés és az új típusú kommunikáció megjelenése. Az Internet megjelenése új kommunikációs terek megjelenéséhez vezetett, amelyek példátlan kommunikációs feltételekkel rendelkeznek. Még a mobiltelefon feltalálása is új kommunikációs tér kialakulásához vezetett. Például a búcsú formula "a hívás előtt" felmerült a mobiltelefonon folytatott aktív kommunikációnak köszönhetően. Ugyanakkor felgyorsult az életritmusunk, ami egyes szavak összenyomásához vezetett. Például SMS -ben "ATP" -et írunk, nem "köszönöm". Ezek nyilvánvaló és felületes példák, de a valóságban a változások mélyebbek.
- Globalizáció, amely az angol orosz és más nagy nyelvekre gyakorolt hatása formájában nyilvánul meg. Magára hat angol, de kicsit másképp. Példa erre a globális angol nyelv megjelenése, amely ennek a nyelvnek az egyszerűsített változata.
Az orosz nyelv szótárairól és szabályairól
- Hogyan értik a nyelvészek, hogy itt az ideje egy bizonyos szót hozzáadni a szótárhoz? Vagy mit kell így és nem másként mondani?
Ez egy nagyon összetett kérdés, és a nyelvi hagyományokban - különbözőképpen és egyen belül is - különböző módon oldják meg. Az orosz lexikográfiai hagyomány meglehetősen konzervatív.
Hazánkban hagyományosan szótárakat adtak ki Új szavak. A szónak el kellett töltenie egy kis időt bennük, mielőtt bejutott volna az orosz nyelv nagy szótárába - például a magyarázó vagy helyesírási szövegbe. Ez egyfajta tisztítótűz. Ha a szó jól viselkedett - aktívan használták, akkor egy idő után (öt vagy több év) bekerülhetett az irodalmi orosz nyelv szokásos szótárába.
És ez a hagyományokhoz való ragaszkodás nagyrészt megmaradt a mai napig. Ezért az orosz szótárak nagyon messze elmaradnak mai beszédünktől. Sok olyan szó, amelyet már aktívan használunk, nehezen tud bejutni beléjük. Véleményem szerint ez probléma. És ebben a kérdésben egyáltalán nem vagyok konzervatív.
Most a nyelvészek aktívan vitatkoznak arról, hogy a közeljövőben milyen formájú szótárhoz fogunk eljutni. azt hiszem az internet lehetővé teszi számunkra, hogy új típusú forrást - gyorsszótárat - hozzunk létre. Új szavakat rögzíthetünk benne, még akkor is, ha a jövőben nem fognak gyökeret verni. Természetesen a megfelelő jelölésekkel: akkor jelent meg - ilyen és ilyen idők óta nem találják. De még nincs.
- Ha néhány szó nincs a szótárban, és az emberek használják őket, kiderül, hogy nem helyesen beszélnek?
A meglévő konzervatív irányzatot az abszurditásig hajtod. Nem hiszem, hogy helytelenül beszélünk, ha olyan szót használunk, amely még nem került be a meglévő szótárakba. Például senki sem hibáztatja az embereket az írástudatlanságért, ha kimondják a "HYIP" szót. A sok új szó hiánya a szótárban inkább a lexikográfiai hagyományunk elmaradásáról beszél.
- De mi a helyzet a "kávé" szóval? Csak a közelmúltban vált lehetségessé a használata a semleges nemzetségben - és ugyanakkor nem tekinthető írástudatlannak.
Ez más probléma, és külön kell megvizsgálni. A "kávé" nem szűnt meg többé szó lenni férfi. Csak a nyelvészek felismerték a semleges nemet nem is egyenlőnek, hanem elfogadhatónak. Kevésbé helyes, de mégis az irodalmi norma keretein belül. Ez teljesen helyes döntés, mert a "kávét" több mint egy évszázada használják a semleges nemzetségben is. A jól képzett anyanyelvűek ugyanezt teszik.
Természetesen mindannyian megtanultuk az iskolában, hogy helyes azt mondani, hogy "fekete kávé", és ha "feketét" használunk, akkor ez durva hiba. De az ismert, tiszteletben tartott és természetesen írástudó írók, például Konstantin Paustovsky szövegeiben is van "kávé" a semleges nemben. A szerző alkalmazta, a szerkesztő és a lektor engedélyezte. Tehát a kifejezés ebben az esetben az ellenőrzések egész láncolatán ment keresztül.
A szabály megváltoztatásával valóban úgy tettük, hogy az oroszul beszélők többsége megszűnt írástudatlannak tekinteni. Nincs semmi baj. És ha akarom, továbbra is használhatom a férfi nemet.
Miért volt ilyen lassú a szabályok változása?
A különböző szótárakban ez különböző időpontokban történt. Így néhányan már régóta elismerték a "kávé" szó ivartalan nemét. De 2009-2010-ben az újságírók észrevették a változást a szótárban, amely szerepelt az ajánlott listában. Ennek eredményeként egy egész botrány bontakozott ki a lexéma körül.
A kulturális hordozók reakciója az ilyen változásokra mindig negatív. Mert tudták, hogy a "kávé" férfias. És ez megkülönböztette a kulturális hordozót a kulturálatlantól. Egy tolerancia semleges oda vezetett, hogy ez az előny megszűnt. Az emberek fájdalmat éreztek - és ez sok konfliktust és viccet váltott ki.
Valaki azt mondta, hogy többé nem isznak kávét. Mások azt javasolták, hogy a fekete kávé rossz kávé (vagy rossz), a fekete kávé pedig jó. A kulturált anyanyelvű ember konzervatív, és nem akarja, hogy megváltozzon. De ez elkerülhetetlen: néha átalakulások zajlanak a nyelven belül. A semleges hozzáadása pontosan egy belső folyamat.
Oroszul az "e" betűvel végződő szavak általában semlegesek. És ez csak azokra a szavakra vonatkozik, amelyekben az "e" a vég. Vagyis a hanyatló szavaival élve, például a "tengerben". És a nem akaró szavak számára az "e" vagy "o" ("kabát" vagy "kávé") nem végződés, ezért nem szabad követniük ezt a szabályt.
Egy modernebb példa az "euro", amelyet azonnal elkezdtek használni a férfi nemben. Valószínűleg a "dollár" szó befolyásolja. De fokozatosan vonult be a semleges csoportba. Mert az "euro", bár elpusztíthatatlan volt, "o" -val végződött. És így kezdett viselkedni, mint egy ilyen befejezésű jelző (például "ablak"). Ugyanez történt a "kávéval" is. A köznyelvben a semlegesben használták, sőt néha hajlamos.
A nyelv "tisztaságáról", az internetes szlengről és az írástudásról
- Mit gondol az emberekről, akik a nyelv bizonyos "tisztaságát" hirdetik, és tiltakoznak a kölcsönzés ellen?
A nyelvben mindig küzdelem folyik a konzervatívok és az újítók között. Ha két évszázadot visszaugrunk, akkor óhatatlanul a szlavofilek és a nyugatosítók közötti vitába ütközünk. És felszínre kerül Alexander Shishkov admirális neve is, aki orosz opciókat ajánlott fel a külföldi kölcsönöknek. Ez a vita ma is tart. És itt nincs jó vagy rossz: ez mindig mérték és ízlés kérdése.
Semmiképpen sem vagyok konzervatív. Úgy gondolom, hogy a nyelv kénytelen változtatni. Többek között azért is, mert sok mindenről van szó hitelfelvétel. De a tempó számomra anyanyelvűként és nem nyelvészként sem mindig kellemes és kényelmes. Idegesít, amikor a szövegben ismeretlen kifejezésekkel találkozom, amelyeket nem a szótárakban, hanem az interneten kell keresni. És bizonyos helyzetekben inkább orosz szavakat használnék, egyszerűen azért, mert jobban ismerik őket.
De nagyrészt elfelejtettük, hogyan fejleszthetjük ki orosz társaikat a hitelfelvételhez. Az anyanyelv úgynevezett őrei pedig még mindig veszítik a harcot.
- Hogyan hatott az internet megjelenése a nyelvekre?
Ez egy hatalmas téma, ezért leírok néhány alapvető dolgot. Az internet nagyon nagy sebességű információt terjeszt. Ez különleges feltételeket teremt a szó létezéséhez.
És a divat kezd nagy szerepet játszani. A nyelvben mindig létezett, de nem ilyen léptékben. Ma a szó a népszerűség csúcsára emelkedhet, és egy idő után (gyakran rövid) teljesen eltűnik a nyelvből.
De vannak hosszú életű szavak is. Korábban mondtam egy példát a "HYIP" -re. Szinte azonnal népszerűvé vált, amíg el nem tűnik, sőt nagyon aktívan használják.
Először is a rap kultúrához társult, de aztán nagyon gyorsan belépett a közös térbe, és sokféle ember beszédében kezdett megtalálható lenni. És minden esélye megvan arra, hogy közönséges szóvá váljon, része Orosz nyelv.
Továbbá az egyik nagyon fontos jelenség az internet nyelvén a "mém" fogalma. Össze lehet hasonlítani a szárnyas szavakkal és kifejezésekkel, amelyek nagyon régóta léteznek. De a mém alapvetően különbözik a hagyományos mondatoktól: velük ellentétben viszonylag rövid ideig él - egy hét, egy hónap. Jó, ha egy év. Ugyanakkor a mémek folyamatosan jelennek meg, és ez az internet nyelvének jele.
Fontos megérteni, hogy nem az eredmény a fontos, hanem generációjuk folyamata. Vagyis mielőtt maga a folyamat viszonylag ritkán indult volna el, és eredményei - szavak - sokáig (évszázadok vagy évtizedek) éltek. De most éppen az ellenkezője igaz: a szavakat elég gyorsan elfelejtik, de szinte minden nap kitalálják őket.
- Milyen példák vannak még? Úgy tűnik, korábban megemlítette a szótömörítést?
Vannak más példák is az Internet nyelvre gyakorolt hatására. Gyorsaságot igényel, így a szótömörítés eléggé élénk jele ennek. Például "köszönet" vagy "üdvözlés" helyett "ATP" -t írunk, nem "hello" -t.
Még egy példa - rövidítések. Az internetnek köszönhetően megjelent az orosz nyelv számára nem túl ismert rövidítés. A múltban túlnyomórészt rövidítettük a főnévre koncentráló kifejezéseket. Például a CSKA a Központi Hadsereg Sportklubja. A kulcsszó a "klub".
Az internet térnyerése és az angol nyelv hatása miatt pedig nagy számban kezdtek megjelenni azok a kifejezések rövidítései, amelyek nem feltétlenül kötődnek főnévhez. Ez eléggé szabványos angolul. Például ASAP (minél hamarabb) - "a lehető leggyorsabban".
És néhány ilyen rövidítés behatolt az orosz nyelvbe. Például: "IMHO" (imho - szerény véleményem szerint) - "szerény véleményem szerint". Orosz rövidítések is megjelentek. Például: "syow" - "ma megtudtam." És a nulla években belefutottam a "ttt"-"pah-pah-pah".
- Miért kommunikálunk másként az interneten?
Általában az írott beszéd nagy szövegek: monológok, regények, cikkek. Az internet megjelenése pedig ahhoz vezetett, hogy aktívan kezdték használni a beszélgetésben.
Írásban beszélgetünk. Ezért fel kellett éleszteni ezt a beszédet, mert sokkal szárazabb, mint a szóbeli. Hiányzik belőle az intonáció, arckifejezések, gesztusok.
Ezért nagyon sok nyelvi játék jelent meg az internetes kommunikációban, amiről korábban beszéltem. És akkor voltak hangulatjelek - ez egy másik példa az Internet észrevehető befolyására a nyelvre.
- A hangulatjelek és hangulatjelek már a nyelv részét képezik?
Hangulatjelek (bár nem mindegyik), határozottan. És emoji sokkal kisebb mértékben. Bár a kommunikációs rendszerünk részei, mégis képek, nem nyelvi jelek. Ez utóbbiakhoz elsősorban egy mosolygós mosoly és egy homlokráncos mosoly tartozik.
A hangulatjelek versengnek az írásjelekkel, például egy pont elmozdításával. Teljesen integrálódtak a szó tág értelmében vett nyelvi rendszerbe.
- Az internet hozzájárul az írástudatlanság kialakulásához? Miért történik ez?
Nagyon nagy fokú szabadság és nyelvjáték van az interneten. Ez befolyásolja a szavak kezelését, azok grafikai megjelenését. Oroszul ez elsősorban a padonki szubkultúrájának köszönhető, amely a 20. század legvégén keletkezett és a 2000 -es években terjedt el.
És persze a peresztrojka idején az emberek a lehető legnagyobb szabadságot akarták szerezni, és mindentől, beleértve a helyesírási szabályokat is. Aztán divat lett a hibákkal való írás, de nem akármivel, hanem azokkal, amelyek az írástudatlanok számára is jellemzőek. Például használja a "hello" szót a "hello" helyett.
A "gazemberek nyelvének" korszaka elég sokáig tartott - körülbelül 10 évig. Ez befolyásolta a hibatűrést. Mert a helyesírási szabályoktól való, játékos módon elismert eltérés megbocsátható. És ennek köszönhetően sikerült legyőzni az elmében létező írástudatlanság szégyenét szovjet emberek.
Mert lehetetlen teljes mértékben kommunikálni az interneten, ha fél a hibától. Tehát a noughties segített a kommunikáció és a kommunikáció mellett dönteni, nem pedig az írástudásban.
A "dögök nyelvének" divatja elmúlt, de az írásbeli beszéd kezelésének szabadsága megmaradt. És ma mindenki a saját műveltsége vagy írástudatlansága miatt ír. Ha a kérdésre a válasz meglehetősen egyszerű, akkor az írástudás tiltások és korlátozások rendszerét vonja maga után, és az Internet kezdetben a szabadság tere, amely áthat a szabadságra.
- A nyelv az egyszerűség felé halad. Nevezhetők -e akkor az ilyen változások evolúciónak?
Tud. Csak nem az egész nyelv fejlődése, hanem annak része miatt. Például egy üzenet végén egy pont eltűnik, mert hiánya nem zavarja a megértést. Hiszen nem minden mondatban hagyjuk ki, hanem egy rövid üzenet végén, amely már be van keretezve.
Ha betartja a szabályokat, akkor pontot kell tennie, de ha nem, semmi rossz nem fog történni. A beszélgetőpartner valószínűleg nem gondolja, hogy írástudatlan. Most sokan általában különleges jelként érzékelik, amely az író komolyságát vagy elégedetlenségét fejezi ki.
Mindenesetre az ilyen egyszerűsítések emberihez kapcsolódnak lustaság. A nyelvészek ezt a gazdaságosság elvének nevezik, de ez valójában lustaság.
- Átjuthatnak -e az ilyen egyszerűsítések az üzleti levelezésbe, könyvekbe, médiacikkekbe?
Azt szeretném válaszolni, hogy nem. Ezek különböző területek. Az üzleti levelezésnek írástudóbbnak kell lennie, és követnie kell a megállapított szabályokat, nem pedig a divatirányzatokat. Ezt a módszert nem szabad átvinni a könyvekre sem. És az újságíró nem hagyhatja ki a lényeget.
Mindazonáltal a közönséges írásbeli beszédnek van némi befolyása arra, ami a szféráján kívül van. De itt semmit sem lehet megjósolni. Talán világos határ marad, vagy talán néhány dolog megszűnik elvileg.
De egyelőre nem látok veszélyt a közönséges írott nyelvre. Kivéve, ha sportjelentéseket olvasok: bennük gyakran találkozom írástudatlansággal. Ennek oka az, hogy fontosabb, hogy a szerző gyorsan megírja a híreket, és közöljön valamit az olvasóval, mint hogy ellenőrizze szótár.
- Hogyan vélekedik azokról az emberekről, akik Grammar-nácinak nevezik magukat?
A nyelvtani nácik nem csak az írástudatlanságra mutatnak rá, és a beszédet is jobbá akarják tenni. Érvelésként használják érvként: ha nyelvtani hibát követ el, nem lehet igaza. Tehát hiteltelenítik a beszélgetőt.
Nekem mindig úgy tűnt, hogy helyzetük sérülékeny, mert zavarják a kommunikációt. Ma már a Nyelvtani náci viselkedése nem tűnik sürgető vita tárgyának. Az utóbbi időben egyfajta nézetnek számítanak trollokamelyek akadályozzák a kommunikációt.
Most elismerjük beszélgetőtársunk bizonyos írástudatlanságát. Mindenki írástudása miatt ír, és az emberek szabadon alakíthatják ki véleményüket róla. Vagyis bizonyos hibákat valóban rágalmazónak lehet tekinteni. Gyakrabban azonban egy személy helyzete még mindig fontosabb, mint a nyelv szabályainak ismerete ebben a vitában.
- Milyen tévhitek bosszantanak leginkább nyelvészként?
Őrülten bosszant engem az orosz nyelv haláláról szóló mítosz. Mert számára a legnagyobb veszély az, amikor eltűnik a kommunikációból, a kommunikációból. De az orosz nyelvet aktívan használják - beszélünk és levelezünk. Tehát nem halálról és leépülésről beszélünk. Természetesen aggódnia kell az anyanyelv miatt. De az ilyen sírás bosszant. Ez gyakran a közvélemény manipulációja.
A probléma csak egy területen van tudomány és tudományos szövegek. Vannak tendenciák, amelyek veszélyesek a nyelvre. Sok tudós angolul ír cikkeket. Ez érthető: a szerző azt akarja, hogy a világ minden tájáról megismerjék munkásságát. De ha minden jó tudós angolra vált, akkor elveszítjük a terminológiát, tehát az orosz nyelvet ezen a területen.
Az udvariasságról és a beszédfejlesztésről
- Hogyan bánhatnak idegenek semlegesen és tisztelettel egymással?
Az orosz etikettben mindig is volt egy egyszerű szabály: ha ismeri a beszélgetőpartner nevét (mindegy - név vagy keresztnév és utónév), akkor használja a kommunikációban, különben nem lesz túl udvarias. Ma ezt a szabályt részben megszegték.
Hatalmas számú hivatkozás van oroszul. A rokonság különféle formáit aktívan használják, például "testvér", "nővér", "néni", "nagybácsi", "anya". A taxisofőrt pedig gyakran "főnöknek" vagy "parancsnoknak" nevezik.
De mindezek informális kifejezések, amelyek csak akkor megfelelőek, ha le akarjuk zárni a távolságot. És nincs semleges cím az orosz nyelven. És ha nem tudja a beszélgetőpartner nevét, akkor egyáltalán nem kell használnia a kapcsolatfelvételi űrlapokat.
- És hogyan lehet akkor felhívni egy személyt például egy buszon?
Csak használjon szavakat a beszédből etikett - "Sajnálom", "Sajnálom". Ha fel akarom hívni a figyelmet, nem azt mondom, hogy "monsieur" vagy "Frau", hanem "Sajnálom, leejtette a kulcsait". Ez elég az udvarias kommunikációhoz.
- Miért szokás, hogy egyes embereket veled, másokat veled szólítunk meg? Az európai országok sok nyelvén a második lehetőség már nem használatos. Ez oroszul is így lesz?
Remélhetőleg nem, mert nem nagyon vágyom a rendszer egyszerűsítésére. És amikor sok európai országról beszél, nincs teljesen igaza. Természetesen ez már nem angolul, mint néhány másban. És vannak olyan országok, ahol a „te” használatának köre egyszerűen szűkült. De a szó még mindig nem tűnt el.
Úgy vélem, hogy az ilyen demokratizálás teljesen fakultatív. És nem hiszem, hogy hajlamos lenne egyszerűsíteni ezt a rendszert. Inkább az angol, mint világnyelv számára fontos.
A sokoldalúság ott valóban kritikus. Minden helyzetben nem szabad elgondolkodnom azon, hogyan kell megszólítani egy embert. Más nyelvek pedig megőrizhetnek bizonyos árnyalatokat, összetettebb rendszereket és alrendszereket.
"Te" és "te" rendkívül érdekes és összetett rendszer. Leírása pedig fontos része a nyelv nyelvi tanulmányozásának. Nyelvészként szeretem fenntartani a komplexitást. És mint fuvarozó hozzászokott, és nem kell változtatásokat kívánnom.
Talán ez az egyszerűsítés relevánsabb a globalizáció által jobban befolyásolt fiatalok számára.
- Hogyan gazdagíthatja a szókincsét?
Olvasni.
- Mit kell olvasni? Klasszikusok? Vagy már elavult?
Elavult, de még mindig hasznos. Ha gazdagítani szeretné nyelvét, akkor mindent el kell olvasnia: modern könyveket, nem fikció, Szovjet irodalom, klasszikusok a XIX.
Természetesen, ha régi irodalmat olvas, elkezd olyan szavakat használni, amelyeket a fiatalabb beszélgetőtársak nem ismernek. De nagy szókincse lesz, ami azért is hasznos, mert a szókincs feltárja a világ gazdagságát.
- A jó párbeszédű filmek ugyanolyan hasznosak lehetnek a beszéd fejlődésében, mint a könyvek?
A jó párbeszédű filmek nem biztos, hogy hasznosak, a rosszaké pedig nem. A jó párbeszéd az, ahogy beszélünk. Ez természetes beszélt nyelv, és egy kis szókincset használunk benne.
A "rossz" párbeszédekben pedig gyakran használhatnak természetellenes szavakat, amelyeket normál szóbeli beszédben általában nem ejtenek ki. De ez még mindig kifinomult és kihívást jelentő újratelepítési módszer. Egyszerű - sokféle irodalmat olvasni.
Maxim Krongauz életcélja
Könyvek
Ajánlom tanítványom, egy komoly és érdekes nyelvész, Irina Fufaeva könyvét - „Hogy hívják a nőket». Ez a munka a társadalomban aktívan tárgyalt femininitás témakörnek szentelt, és a szerző valóban ésszerű nézetet mutat be erről a kérdésről.
Közeli kollégám, Alexander Piperski is írta a könyvet „Nyelvépítés", Amiért megkapta a" Felvilágosító "díjat. Ebben mesél a mesterséges nyelvekről és azok feltalálásáról. Én is tanácsolom.
Ajánlom a könyveimet. A leghíresebb közülük: "Az orosz nyelv az idegösszeomlás szélén áll”, Amely pontosan azoknak a folyamatoknak szentelt, amelyeket ebben az interjúban megbeszéltünk veled. Folytatása egy könyv volt, amelyet a nyelv internetes fejlesztésének szenteltek - "Albansky önálló tanulmánykönyve", ahol Albansky ilyen szleng neve az orosz nyelvnek az interneten.
És már öt fiatal kollégával társszerzőként a könyv „Az Internet nyelvének szótára.ru”, Amely kísérlet lett az orosz nyelv szavainak és kifejezéseinek az internetes kommunikáció szempontjából releváns rögzítésére. Ezenkívül más szerzőkkel együtt megjelentettük „Száz nyelv: szavak és jelentések univerzuma».
Videó
Itt talán elszakadok a nyelvi témáktól. Örömmel nézek interjúkat a YouTube -on. Kezdettől fogva szorosan követtem Jurij Dudem. Számomra mindig is úgy tűnt, hogy a videói nemcsak tartalmilag, hanem nyelvi értelemben is fényesek.
Ha Dud fiatal rapperekkel aktívan káromkodik és szlenget használ, akkor intelligens és idősebb emberekkel egészen korrektül beszél oroszul. És nagyon szeretem megfigyelni Jurij és beszélgetőtársai nyelvének sokszínűségét.
Szívesen nézek interjúkat is Irina Shikhman és Elizaveta Osetinskaya. Szerintem nagyon kíváncsiak, többek között a modern orosz nyelv szempontjából is.
Olvasson is🧐
- "Sokkal fontosabb, hogy folyamatosan kommunikáljunk, mint okosnak tűnni." Interjú Alexander Piperski nyelvészrel
- "Mindannyiunknak körülbelül száz törött génje van": interjú Mikhail Gelfand bioinformatikával
- "Az orvosok fizetése a nagymamák ereiben fut át": interjú Nyikita Zsukov neurológussal
- "A hanggal való munka olyan, mint a fitnesz." Interjú Olga Kravcovával, a "Cubic in a cube" hangszínjátszó stúdió társalapítójával
Mi a koronavírus -oltás és miért van rá szükség? Válaszolt a fő kérdésekre