„Modern esztétika és művészetelmélet” - tanfolyam 2800 dörzsölje. MSU-tól, képzés 15 hét. (4 hónap), Dátum: 2023. december 4.
Vegyes Cikkek / / December 06, 2023
A tantárgy célja a hallgatók modern esztétikai fogalmi ismereteinek fejlesztése, melynek fókuszában a képzőművészeti alkotás jelentésértelmezésének problémája áll. A kurzus a modern esztétika, művészetfilozófia és művészetelmélet főbb irányainak átfogó áttekintésén alapul, szemantikai blokkokban kombinálva.
A filozófiai tudományok kandidátusa Beosztás: M. V. Lomonoszovról elnevezett Moszkvai Állami Egyetem Filozófiai Karának Esztétikai Tanszékének docense
1. Fenomenológiai és posztfenomenológiai esztétika.
Fenomenológiai megközelítés az esztétikában (M. Merleau-Ponty, J.-P. Sartre). A művészi kép természete és az esztétikai jelentés problémája. Posztfenomenológiai tanulmányok az esztétikában (D. Aidy). A nem objektív művészet értelmezése a fenomenológiában.
2. Hermeneutikai és befogadó esztétika.
Hermeneutikai tanulmányok az esztétikában (G.G. Gadamer, M. Heidegger, R. Ingarden, V. Iser). Megértés és értelmezés. Az olvasó szerepe az esztétikai jelentésformálásban. Az „implicit” olvasó fogalma. Az olvasó/jelentés dichotómia a receptív esztétikában. A műalkotás befogadásának folyamata, mint jelentésgenerálás. Interaktivitás az esztétikai észlelésben.
3. Modern esztétika és művészetfilozófia: az elméleti alapok kapcsolata.
Az esztétika és a művészettörténet módszertanának differenciálása. A modern művészeti gyakorlat osztályozásának, rendszerezésének problémája és elméleti rendszerezésének kritériumai. „Nyelvi” és „vizuális” fordulatok a modern esztétikában (V. Welsh, W. Mitchell). A modern műalkotás észlelésének problémája és a „légkör” elmélete G. Boehme. Az esztétika „vizuális fordulata” az értelmezés új módszertani megközelítése.
4. A műalkotás határainak problémája a modern esztétikában.
A nyitott mű („opera aperta”) fogalma W. Eco. A non-finito elvei a kortárs művészetben. A nyitottság módjai. A műalkotás rizóma jellege. Diffúz kép R értelmezésében. Krauss, érzékelés-érzékelés J. Deleuze. Töredezett művészi szerkezet. Antinómiák: pontosság/pontatlanság, különbség/hasonlóság, egyszerűség/komplexitás, koherencia/inkoherencia, változékonyság/változatlanság, mint a leírás modern metanyelvének összetevői. A polisztisztika elve, megtestesülése a művészeti gyakorlatban. Stílusjáték, idézet, kollázs, utalás. A modern zenei avantgárd elméletei (P. Boulez, K. Stockhausen). Polistilisztikai technikák alkalmazása a zenében a mű kifejezőképességének és többértelműségének kiterjesztésére (A. Berg, D. Ligeti, A. Schnittke. Ch. Ives). Polistilisztika a modern nemlineáris építészeti elméletben és gyakorlatban (Ch. Jenks, F. Gary, N. Foster).
5. Nem reprezentatív művészi technikák.
Simulacrum. "Punctum". A képzeletbeli és az elképzelhetetlen a kortárs művészetben. A modern képfilozófia fogalmai. Művészi minimalizmus a filozófiai értelmezésben (J.-L. Nancy, J. Didi-Huberman, J.-L. Marion). A negatív mimézis problémája, a nem reprezentatív művészi technikák.
6. A művészi médium problémája a posztmedialitás helyzetében.
A médiaművészet elmélete. Intermedialitás és posztmedialitás. Az új vizuális kifejezési eszközök (fotó, mozi, videoművészet) esztétikai kifejezőkészsége és elemzése R. Bart (punctum), R. Arnheim, R. Krauss (index), V. Flusser, V. Benjamin, J. Baudrillard. Hibrid esztétikai formák. Karneválozás és performativitás.
7. A művészetkutatás strukturális-szemiotikai megközelítésének helye a modern esztétikában.
A művészet mint nyelv és mint modellező rendszer (Yu. Lotman, R. Jacobson). Ikonikus és konvencionális jelek a művészetben (F. de Saussure). Szemiológia R. Barth (Mitológiák). A strukturalizmus anti-egzisztencialista irányultsága (bináris oppozíciók a K. Levi Strauss). A struktúrák megváltoztathatatlansága a művészetben, a kulturális invariánsok a művészetben. A művészi kép és figurális szerkezet ikonikus jellege. Műalkotás mint szöveg, szerkezet és jelrendszer. A jelek típusai és az esztétikai jelentés közvetítésének lehetőségei az átkódolás során. Egy műalkotás szemantikai szintjei. Szintaktika, szemantika és pragmatika. Művészet és kommunikáció. Posztstrukturalizmus. A dekonstrukció, az intertextualitás és az intertextus fogalmai.
8. Pragmatista esztétika.
Az „esztétikai élmény” fogalmának bővítése. Környezetesztétika és a mindennapi élet esztétikája (A. Berleant, Yu. Saito). Városi esztétika. A „múzeumművészet” kritikus koncepciója, D. Dewey. Az esztétika legújabb irányzatai: neopragmatizmus és „szómaesztétika” (R. Shusterman). Relációs esztétika. Részvétel és esztétika. Interaktivitás a művészetben. A befogadó (néző, hallgató, olvasó) bevonása a műalkotás létrehozásának folyamatába. Interaktivitás a kortárs digitális művészetben. A környezet és a környezeti élmény fogalma. Az „esztétikai mező” fogalma. Ökológiai témák az esztétikában.
9. Empirikus esztétika.
Kísérleti kutatások pszichológiában és esztétikában, egyszerű formák esztétikája. Egy műalkotás elemzése a Gestalt pszichológia szemszögéből. A kompozíció egyensúlya, mint a neuropszichológiai egyensúly reprezentációja. Az agy funkcionális aszimmetriája és a művészi kreativitás.
10. A tudomány esztétizálása.
Algoritmikus esztétika. Művészet és tudomány. Techno-magaszt. Művészi kép értelmezése természettudományos módszerekkel. Szinergetika és önszerveződés. Science Art jelenség. Fraktálelmélet és dinamikus egyensúly. A művészet mint a korszak tudományos érdeklődésének vetülete (M. Baxendall).
11. Analitikus esztétika.
Antieszencializmus, intézményes művészetelmélet. A konceptuális művészet filozófiája, posztkonceptualizmus. A konceptuális művészet filozófiája. A „művésziség”, mint a konceptuális művészet fő esztétikai jellemzőjének leküzdése. A művészet intézményelmélete és az analitikus hagyomány (A. Danto, J. Ingmell). A műalkotás határának problémája, a „művészet” fogalmának kiterjesztése.
12. A modern kiállítástervezés filozófiája.
A modern múzeumi tér átalakítása. Részvételi múzeum. A „fehér kocka” koncepció, koncepcionális kiállítási projektek. Médiaművészet a múzeumban. Virtuális múzeum. Kísérleti kiállítás tervezés.