„Kémia pályázóknak” - tanfolyam 32 000 rubel. MSU-tól, képzés 24 hetes. (6 hónap), Dátum: 2023. november 30.
Vegyes Cikkek / / December 03, 2023
Programvezető: Timofeeva Elena Aleksandrovna, E-mail: [email protected], tel. 8 (903) 22-33-99-2, 8(495)939-22-33
Kiegészítő oktatásért felelős: Timofeeva Elena Aleksandrovna, E-mail: [email protected], tel. 8 (903) 22-33-99-2, 8(495)939-22-33
Kinek szól ez a tanfolyam?
A képzés ebben a programban a 14 éven felüli diákok, középiskolások és középfokú szakoktatási intézmények hallgatóinak széles körét célozza.
Mit fogsz tanulni?
A tantárgy célja az iskolai kémia tantárgyhoz szükséges elméleti ismeretek megismétlése, elmélyítése a természettudományos pályázók érettségi és felvételi vizsgáinak sikeres letétele irányokat.
Hogy mennek az órák?
A programban szereplő órák előadások és laboratóriumi órák formájában zajlanak. A képzés sikeres elvégzéséről a hallgatók tanúsítványt kapnak
A biológiai tudományok kandidátusa Beosztás: docens, M. V. Lomonoszovról elnevezett Moszkvai Állami Egyetem Talajtudományi Kar Talajkémiai Tanszéke
1. Bemutatkozás
2 A kémia elméleti alapjai
2.1 Modern elképzelések az atom szerkezetéről
2.1.1 Az első négy periódusú elemek atomjainak elektronhéjainak szerkezete: s-, p-, d-elemek. Egy atom elektronikus konfigurációja. Az atomok alap- és gerjesztett állapotai.
2.2 Periodikus törvény és periodikus rendszer D.I. Mengyelejev.
2.2.1 Az elemek és vegyületeik tulajdonságainak változási mintái periódusonként és csoportonként. Az I-III A csoportba tartozó fémek általános jellemzői a periódusos rendszerben elfoglalt helyükkel és atomjaik szerkezeti jellemzőivel kapcsolatban.
2.2.3 Az átmeneti elemek - réz, cink, króm, vas - jellemzői a periódusos rendszerben elfoglalt helyzetük szerint D.I. Mengyelejev és atomjaik szerkezeti jellemzői.
2.2.4 A nemfémek IV-VII A csoportjainak általános jellemzői a periódusos rendszerben elfoglalt helyükkel kapcsolatban D.I. Mengyelejev és atomjaik szerkezeti jellemzői.
2.3. Az anyag kémiai kötései és szerkezete.
2.3.1 Kovalens kémiai kötés, fajtái, kialakulásának mechanizmusai. A kötés jellemzői (polaritás és kötési energia). Ionos kötés. Fém csatlakozás. Hidrogén kötés.
2.3.2 Elektronegativitás. Az elemek oxidációs állapota és vegyértéke.
2.3.3 Molekuláris és nem molekuláris szerkezetű anyagok. A kristályrács típusa. Az anyagok tulajdonságainak összetételétől és szerkezetétől való függése.
2.4 Kémiai reakció. 10 10
2.4.1 A kémiai reakciók osztályozása a szervetlen és szerves kémiában.
2.4.2 Reakciósebesség, függése különböző tényezőktől.
2.4.3 Kémiai reakció termikus hatása. Termokémiai egyenletek.
2.4.4 Reverzibilis és irreverzibilis reakciók. Kémiai egyensúly. A kémiai egyensúly eltolódása különböző tényezők hatására.
2.4.5 Elektrolitok elektrolitikus disszociációja vizes oldatokban.
2.4.6 Ioncsere reakciók.
2.4.7 Sók hidrolízise. Vizes oldatos környezet.
2.4.8 Redox reakciók. Fémek korróziója és az ellene való védekezés módjai.
2.4.9 Olvadékok és oldatok elektrolízise.
3 Szervetlen kémia
3.1 Szervetlen anyagok osztályozása. A szervetlen anyagok nómenklatúrája (triviális és nemzetközi).
3.2 Egyszerű anyagok - fémek: alkáli, alkáliföldfém, alumínium - jellemző kémiai tulajdonságai; átmeneti fémek (réz, cink, króm, vas).
3.3 Egyszerű anyagok - nem fémek - kémiai tulajdonságainak jellemzői: hidrogén, halogének, oxigén, nitrogén, foszfor, szén, szilícium.
3.4 Az oxidok jellemző kémiai tulajdonságai: bázikus, amfoter, savas.
3.5 Bázisok és amfoter hidroxidok jellemző kémiai tulajdonságai. A savak jellemző kémiai tulajdonságai.
3.6 A savak jellemző kémiai tulajdonságai.
3.7 A sók jellemző kémiai tulajdonságai: közepes, savas, bázikus, komplex (alumínium- és cinkvegyületek példájával).
3.8 A szervetlen vegyületek különböző osztályainak egymáshoz való viszonya.
4 Szerves kémia
4.1 Szerves vegyületek osztályozása. Nemzetközi és triviális nómenklatúra.
4.2 A szerves vegyületek szerkezetének elmélete: homológia és izoméria (szerkezeti és térbeli). Az atomok kölcsönös hatása a molekulákban.
A szerves anyagok molekuláiban lévő kötések típusai. Szénatompályák hibridizációja. Radikális. Funkcionális csoport.
4.3 A szénhidrogének jellemző kémiai tulajdonságai: alkánok, cikloalkánok, alkének, alkadiének, alkinok, arének (például benzol és toluol).
Ionos (V. V. Markovnikov szabálya) és a reakciók radikális mechanizmusa a szerves kémiában.
4.4 Telített egy- és többértékű alkoholok, fenol jellemző kémiai tulajdonságai.
4.5 Aldehidek, telített karbonsavak, észterek jellemző kémiai tulajdonságai.
4.6 Biológiailag fontos anyagok: fehérjék, zsírok, szénhidrátok.
4.7 A szénhidrogének kinyerésének alapvető módszerei (laboratóriumban).
Az oxigéntartalmú vegyületek előállításának fő módszerei (laboratóriumban).
4.8 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok és aminosavak jellemző kémiai tulajdonságai. Mókusok.
4.9 Szerves vegyületek kölcsönhatása.
5 A kémia ismereteinek módszerei
5.1 A kémia kísérleti alapjai.
5.2 Általános ötletek az alapvető anyagok beszerzésének ipari módszereiről. Anyagok felhasználása.
5.3 Számítások kémiai képletekkel és reakcióegyenletekkel. Számítási feladatok a reakciótermékek anyagának tömegének (térfogatának, mennyiségének) megállapításához,
ha az egyik anyagot feleslegben adják (szennyeződései vannak), oldat formájában adják meg, az oldott anyag bizonyos tömegarányával;
a reakciótermék tömeg- vagy térfogatrésze az elméletileg lehetséges hozamból; egy kémiai vegyület tömeghányada (tömeg) keverékben; egy anyag molekulaképlete.