Kelet története - tanfolyam 5925 dörzsölje. Első szinttől, képzés 10 előadás 2 órában, Időpont: 2023.11.29.

Age of Empires: Ming Kína

A Föld legnagyobb, legerősebb és leggazdagabb állama a Kínai Ming Birodalom. Úgy tűnik, azért hozták létre, hogy uralja a világot, megkezdje a gyarmatosítást és meghatározza az emberiség történelmét. De mindez nem történt meg, és a Ming-korszak a keleti történelemben maradt a ragyogó felemelkedés és tragikus hanyatlás példájaként. Hogyan és miért történt ez?

Age of Empires: Az oszmánok, perzsák és mogulok puskapor birodalmai
Az Oszmán Birodalom, a Perzsa Birodalom és a Mogul Birodalom Indiában három nagy állam, amelyek a kora újkorban uralták az egész teret Észak-Afrikától Bengálig. Hogyan lehet az, hogy sikerült elfoglalniuk Delhit és Konstantinápolyt, megfenyegették Bécset és Moszkvát, de nem hajtották végre az ipari és tudományos forradalmat?

Age of Empires: Az európaiak a Távol-Keletre jönnek 
A 16. században az európaiak eljutottak a Távol-Keletre – és ez teljesen megváltoztatta Japán és Kína életét. A puskaporos fegyverek határozták meg a helyi válságok kimenetelét, az európai ezüst befolyásolta a helyi gazdaságokat, a kereszténység több ezer szívet hódított meg. De nem mindenkinek tetszett az európaiak érkezése. Mindeközben Japán és Kína sajátos kultúrát alakított ki, amely a 19. század elejéig meghatározta a Távol-Kelet fejlődését.

Gyarmatok kora: Japán és Kína megnyílik a világ előtt
A 19. századi változások arra kényszerítették a Távol-Keletet, hogy megnyíljon a külvilág felé. De ez a helyi államok esetében egészen másképp alakult. Japán példátlan ugrást tett előre, gyorsan felzárkózott a nyugati országokhoz, Kína pedig súlyos válságba került. Kelet világa a felismerhetetlenségig megváltozott.

A gyarmatok kora: Oroszország és Anglia küzdelme Közép-Ázsiáért
A 19. században nehéz idők következtek az iszlám világ számára: még azok a régiók is, amelyeket nem gyarmatosítottak az európaiak, az európai országok állandó nyomása alatt találták magukat. Ők álltak a Nagy Játék középpontjában, a brit és az orosz birodalom közötti nagy politikai konfrontációban Közép-Ázsia ellenőrzéséért. Török háborúk, perzsa válságok, orosz és angol gyarmatosítás, afganisztáni inváziók, kaukázusi háborúk – a fél kontinens sorsa összefonódik ebben a bizarr történetben.

Age of Colonies: Race of Empires 
A 19. században India, Afrika és Indokína megosztottan találta magát az európai hatalmak között. De miért volt szükség erre a gyarmatosításra? Mit hozott ez az európaiaknak és mit a gyarmatok lakóinak? Hogyan segítettek a gyarmatok megérteni a birodalmi fővárosok kultúráját, és hogyan változtatta meg a nyugati hatás a gyarmati világot?

A gyarmati kor: India útja a függetlenség felé 
India, a Brit Birodalom koronájának ékköve már a 19. század végén kezdett nagyon komolyan gondolkodni a függetlenségről. De csak a politikusok új generációjának, köztük a híres Gandhinak a megjelenésével sikerült sikert elérnie. Milyen volt az élet a világ legfontosabb kolóniáján a 20. század első felében? És hogyan sikerült megtalálnia az utat a függetlenség felé? Próbáljuk meg kitalálni.

A változás évszázada: Az iszlám világa a 20. század elején
Talán soha nem változott olyan gyorsan az iszlám világa, mint a 20. század első felében. A régi birodalmak felbomlanak, új államokat szülve. Változtak a forgatókönyvek, átírták a törvényeket, betiltották a vallási mozgalmakat, új divatokat vezettek be – igen, beleértve az európai kalapokat is. Ez egyeseknek tetszett, és többek között felháborodást váltott ki, ami azt jelenti, hogy keleten újabb viták, konfliktusok robbantak ki.

A változás évszázada: Japán és Kína a második világháború előtt
A 20. század első fele olyan véresnek bizonyult a Távol-Kelet számára, mint amilyennek a legszörnyűbb idők is ritkán bizonyulnak. A második világháború elejére konfliktusok alakultak ki az összeomlott kínai birodalom romjai és a japánok militarista birodalmának terjeszkedése miatt. A diktatúrák a hatalomért harcoltak, az erőszak vált megszokottá. Ugyanakkor a japán művészet fejlődött, és a csodálatos Sanghaj minden fényében ragyogott.

A változás évszázada: Kína, Észak-Korea, Kambodzsa és Vietnam diktatúrája
A 20. század második fele Kelet számára is nehéznek bizonyult. Ebben az időszakban alakultak ki a nagyszabású diktatórikus rezsimek, amelyek tíz-, esetenként több százmillió ember sorsát érintették. Kína, Észak-Korea, Kambodzsa, Vietnam – hogyan élték túl a század második felét és mennyibe került ez nekik?