Filozófia és vallások - tanfolyam 14885 dörzsölje. tól Szinkronizálás, képzés, Időpont: 2023. november 29.

blokk 1 (hangtanfolyam, azonnali hozzáférés)
Útmutató a filozófiához

Hallgatunk majd hangos előadásokat filozófusokról és videókat nézünk, hogy elmerüljünk a korszak hangulatában. Tesztek segítségével pedig megszilárdítjuk a megszerzett tudást.

Antikvitás
Az élet értelme az ókori görögök szemszögéből

A filozófia mint tudomány pontosan az ókori Görögországban kezdett formát ölteni. Ebben a leckében ennek az időszaknak a fő filozófusait tanulmányozzuk. Találjuk ki:
Hogyan látták és érzékelték a világot az ókori görögök;
Miért hasonlította Platón a világot az eszmék elhalványult másához;
Miért tartották az epikureusok az élvezetet az élet céljának?

Középkorú
Az egyház és hatása a teológiára és a logikára

A középkorban a vallás nagymértékben befolyásolta az emberi élet minden területét - beleértve azt is, hogy az emberek hogyan látták a világot. Ebben a blokkban megtudjuk, hogyan alakult ki a teológia. És értsük meg azt is:
Hogyan bizonyította Aquinói Tamás Isten létezését;
Miért törekedtek a neoplatonisták az eksztázisra;
Hogyan fizetett az egyház a filozófusoknak munkájukért.

Reneszánsz
A humanizmus és a természetfilozófia eszméi

A reneszánsz idején a hangsúly Istenről az emberre helyeződött át. Ebben a leckében az antropocentrizmus és a humanizmus alapgondolatait vizsgáljuk meg. Azt is megtudjuk:
Miért találta fel a reneszánsz a látótáblákat;
Miért tartották a reneszánsz filozófusok az embert a történelem alkotójának;
Giordano Bruno hogyan találta meg Istent a dolgokban.

Új idő
Empirizmus és a világot leíró rendszerek

A modern időkben sok vita alakult ki a filozófiában alkalmazott megközelítések és módszerek körül. Ebben a leckében megtudjuk, mi a különbség az indukció és a dedukció között. Azt is megtudjuk:
Hogyan segített a fizika Kantnak megérteni a világot;
Miért, Spinoza szemszögéből nézve, mindannyian szubsztancia vagyunk;
Miért hasonlította Descartes az embert egy géphez?

19-20. század fordulója
Vége a hitnek, a tudományos haladásnak és a világválságoknak

A századfordulón megkezdődött a harc a modern gondolkodók és a klasszikus filozófia között. Nézzük meg, hogyan próbáltak új filozófiát felépíteni. Nézzük is meg:
Amiért a filozófusok nem bíztak az értelemben;
Miért osztott Nietzsche mindenkit rabszolgákra és urakra;
Honnan származik Marx elmélete, és miért tartotta a gondolkodó gonosznak a kapitalizmust?

XX század
Háború és posztmodern társadalom

A második világháború örökre megváltoztatta a világot, és ez nem tehetett mást, mint a filozófia. Ebben a leckében megtudjuk, mit láttak a háború utáni gondolkodók az emberi élet értelmének. Nézzük is meg:
Hogyan segít a nyelv tanulmányozása megérteni a tudat működését;
Hogyan lett a matematika és a nyelvészet a filozófusok fő eszköze;
Miért hitte Heidegger, hogy a tudatosság a tudás kulcsa?

Modernség
Aktuális irányzatok és politikai filozófia

Az utolsó leckében a mai filozófusokat foglalkoztató kérdéseket tanulmányozzuk. Találjuk ki:
Hogyan kényszerítette a koronavírus az embereket a világról alkotott elképzeléseik újragondolására;
Slavoj Žižek szerint hogyan változtatja meg a politika a gondolkodásunkat;
Jean Baudrillard, Gilles Deleuze és Jacques Derrida véleménye az egzisztenciális kérdésekről.

blokk 2 (hangtanfolyam, azonnali hozzáférés)
Hogyan irányítják az eszmék az embereket

Megtudjuk, miért beszélünk a szabadságról és az élet értelméről Sartre szavaival, miért nézzük a hatalmat Foucault szemével, és érzékeljük szexualitásunkat Freud és Deleuze koncepcióinak prizmáján keresztül.

Sigmund Freud
Megváltoztatták a szexualitásról alkotott elképzeléseinket

Sigmund Freud arra tanított bennünket, hogy a gyermekkori traumákban keressük a félelmek okait, és az egész világot magával ragadta a pszichoanalízis elméletével. Az előadás során megtudhatjuk, hogyan tör át tudattalanunk, hogyan hat a libidó a pszichére, és Freud elképzelései hogyan hatottak nemcsak a kultúrára, hanem a mindennapi életünkre is.

Karl Marx
Megtanított bennünket arra, hogy minden eseményt gazdasági szempontból nézzünk

Karl Marx volt az első, aki bebizonyította, hogy a filozófusok nemcsak megmagyarázhatják, hanem megváltoztathatják is a világot. Megtanította az embereket, hogy mindenben lássák a munkaviszonyokat, és több tucat ország politikusait ösztönözte arra, hogy megpróbáljanak egy osztály nélküli társadalmat felépíteni. Az előadás során megtudjuk, hogy a különböző országok forradalmárai miért értelmezték helytelenül Marx gondolatait, valójában milyen kapitalizmust bírált a filozófus, és miért népszerűek még mindig Nyugaton Marx eszméi.

Immanuel Kant
Bebizonyította, hogy szubjektíven érzékeljük a világot

Immanuel Kant megmutatta, mire képes az emberi elme: alaposan tanulmányozta a képességeit, és elmagyarázta, hogyan szerezzünk tudást a világról és rendszerezzük azt. Aztán tovább ment, és kidolgozott egy eredeti és kategorikus etikát, amelyről máig vitatott. Az előadáson megtudjuk, hogy a filozófus miért szólított fel mindenképpen az igazmondásra, hármat elemezünk főbb művek: „A tiszta ész kritikája”, „A gyakorlati ész kritikája” és „A képesség kritikája” ítéletek."

Friedrich Nietzsche
Megtanított minket megkérdőjelezni a kialakult értékeket

Friedrich Nietzsche a történelem egyik legradikálisabb filozófusa. Kihirdette Isten halálát, és kijelentette, hogy a világon nincsenek abszolút értékek és eszmék. Arra buzdította az embereket, hogy csak magukra hagyatkozzanak, és önállóan keressék az élet értelmét. Az előadáson megértjük, hogyan alakult ki Nietzsche nézete, miért idézik még azok is, akik nem olvasták műveit, miért hajt minden embert a hatalom akarása, ki a szuperember, miért nevezte a filozófus keresztény erkölcsnek rabszolga

Georg Hegel
Felfedte azokat a törvényeket, amelyek szerint az élet fejlődik

Georg Wilhelm Friedrich Hegel Isten szerepét vette célba: filozófiai munkáiban igyekezett megfogalmazni azokat a törvényszerűségeket, amelyek szerint az egész világ fejlődik. És megcsinálta! Hegel feltalálta a dialektikát, amely a dolgok és jelenségek megismerésének univerzális módszerévé vált. Az előadáson megismerkedünk a dialektika alapelveivel és törvényszerűségeivel, és megértjük, miért Hegeltől származik az a szokásunk, hogy mindent rendszerezzünk.

Jean-Paul Sartre
Saját életünkért a teljes felelősséget ránk hárította.

Jean-Paul Sartre a történelem egyik legnépszerűbb filozófusa. De a legnépszerűbb nem jelenti a legegyszerűbbet. Az előadáson részletesen beszélünk az egzisztencializmusról, és megtudjuk, mire gondolt Sartre, amikor azt írta, hogy az ember arra van ítélve, hogy szabad legyen. Nézzük meg, miért tekintett a filozófus az emberi életre projektként, és miért tapasztalunk szorongást minden alkalommal, amikor komoly döntést hozunk.

Ludwig Wittgenstein
Megmutatta, hogyan kapcsolódik a szavak világa a dolgok világához

Bármilyen gondolatot szavakba foglalunk, és a nyelv segítségével rendszerezzük a világot.
De hogyan hat a nyelv gondolkodásunkra? És lehetséges-e szavakkal pontosan leírni a minket körülvevő világot? Ludwig Wittgenstein életét annak szentelte, hogy választ találjon ezekre a kérdésekre. Az előadás során nyomon követjük, hogyan változtak nézetei élete során, és megtudjuk, miért van szükségünk metaforákra és nyelvi játékokra.

Michel Foucault
Megértette, hogy az állam hogyan befolyásolja a polgárokat

Michel Foucault feltárta az állam befolyását az egyénre, és kereste a módját, hogyan szerezhet hatalmat saját élete felett. Az előadáson rájövünk, hogy az állam hogyan tudja irányítani életünk minden területét, és hogyan válhatunk szabaddá ilyen körülmények között. Nézzük meg, hogyan formálják az iskolák és a kórházak a személyiséget, és hogyan befolyásolják a világról alkotott felfogásunkat a tekintélyek által kialakított diskurzusok.

Marshall McLuhan
Elmagyarázta, hogyan váltak kezünk meghosszabbításaivá a telefonok és a számítógépek

Marshall McLuhan már az internet megjelenése előtt rájött, hogy a kommunikáció egy teljesen új világot teremtett. A hírek olyan gyorsan terjednek a világon, mint egy falun keresztül, és az emberi testek módosulnak, és további képességeket kapnak a technológiának köszönhetően. Az előadáson megtudjuk, miért óvakodott a filozófus attól, hogy a média az élet minden területére behatoljon, és megtudjuk, hogy a tömegmédia hogyan befolyásolja pszichénket.

Gilles Deleuze
Meggyőztünk arról, hogy másnak lenni a norma

Gilles Deleuze feje tetejére állította a filozófiát. Arra szólított fel, hogy keressenek különbségeket az emberekben és a jelenségekben, és hagyjanak fel a világ rendszerezési kísérleteivel. A filozófus azt javasolta, hogy a valóságot rizómának tekintsék - decentralizált rendszernek kulcsemberek és általánosan elfogadott normák nélkül. Az előadás során megismerjük Deleuze filozófiáját, és megismerkedünk a skizoanalízis alapelveivel – egy olyan irányzattal, amely az embert alszemélyiségek halmazának tekinti.

3. blokk (video tanfolyam, azonnali hozzáférés)
Vallástörténet

Tekintsünk minden vallást filozófiai rendszernek, és több oldalról elemezzük: történelmet, doktrínát, iskolákat és irányokat fogunk tanulmányozni.

judaizmus
Hogyan változtatta meg egy nép az egész emberiség történelmét

Amit tanulunk:
Ábrahám, Mózes és a jeruzsálemi templom: Hogyan zajlott le a monoteista forradalom
Talmud, szombat és körülmetélés: a zsidók fő gondolatai és rituáléi
Farizeusok, „remegők” és kabbalisták: hogyan fejlődött a judaizmus

kereszténység
Mi a titka a világ legelterjedtebb vallásának?

Amit tanulunk:
Jézus, az apostolok és az első kolostorok: hogyan jelent meg a kereszténység
Hitvallások, Krisztus áldozata és a lélek üdvössége: a kereszténység fő gondolatai
Katolikusok, óhitűek és protestánsok: miért szakadt meg az egyház?

iszlám
Amit a muszlimok hisznek

Amit tanulunk:
Jelenések, a hidzsra és a pogányok: Hogyan alapított Mohamed próféta vallást
Korán, saría és dzsihád: az iszlám fő tantételei és rituáléi
Síiták, szúfik és feminista muszlimok: milyen az iszlám

hinduizmus
Hogyan vezet a jóga a megszabaduláshoz

Amit tanulunk:
Árják, ősi kultuszok és a Szentháromság: hogyan jelent meg és fejlődött a hinduizmus
Brahman, karma és moksha: a „nagy játék” ötlete: a megszabaduláshoz vezető utak
A diszkrimináció és a globalizáció vége: hogyan változik a hinduizmus

buddhizmus
Miért kell felfogni az ürességet

Amit tanulunk:
Gautama herceg, „három kosár” és Samkhya: hogyan jelent meg a buddhizmus
Buddha, Bodhiszattva és az üresség: a buddhizmus alapjai és a nirvánához vezető út
Három jármű és Tibet: a buddhizmus különböző mozgalmai

Konfucianizmus
Miért lett egy filozófiai mozgalomból vallás?

Amit tanulunk:
A nagy tanító, a mennyország és a kínai dinasztiák: Hogyan változtatta meg Konfuciusz Kínát
Aranykor, humanizmus és Xiao: A konfucianizmus fő elvei

taoizmus
Hogyan lehet elérni a halhatatlanságot

Amit tanulunk:
Őskultusz, Lao-ce és „mennyei mentorok”: milyen a taoizmus?
Jáde Császár, Tao és alkímia: miben hisznek és törekednek a taoisták

4. blokk (webináris felvételek, azonnal elérhetők)
Világfilozófiai körút

Megtudjuk, miben térnek el a különböző országok filozófiai mozgalmai, megismerkedünk kiemelkedő gondolkodókkal és megtudjuk, hogyan hatottak egymásra

előadás 1
Franciaország: Rousseau, Descartes, Baudrillard
A francia filozófia megkülönböztető vonása a racionális gondolkodás iránti vágy. A franciák a középkor óta mindent megkérdőjeleztek. Azt akarták, hogy az emberek megtanuljanak szekvenciálisan gondolkodni, mérlegelve az egyes gondolatokat és a gondolatok közötti logikai összefüggéseket.

Az előadáson Franciaország történetének legmarkánsabb filozófiai koncepcióit elemezzük. Nézzük meg, hogyan lett Pierre Abelard a középkori skolasztika klasszikusává, Jean-Jacques Rousseau pedig a forradalmi liberális gondolkodás kiemelkedő képviselője. Beszéljünk Rene Descartes-ról és megismerési módszereiről. Beszéljük meg, hogyan alkottak új, háború utáni világképet Roland Barthes, Jean Baudrillard és a 20. és 21. század filozófiájának más sztárjai.

előadás 2
Németország: Kant, Hegel, Nietzsche
Németországban a filozófiát a magasabb, mélyebb jelentésekbe vetett hit tette ki – az univerzum kimondatlan törvényeibe, ahol sok a miszticizmuson és a valláson alapul. A német filozófia másik fontos jellemzője a „titanizmus”. Az ország szinte minden filozófusa filozófiai gondolkodás egész rendszerét, számtalan könyvet és tudományos művet hagyott hátra.

Az előadáson a német zsenik konstellációjáról lesz szó: a „sötét” teológus, Meister Eckhart tanításairól és Karl Marx forradalmi munkáiról lesz szó. Tanulmányozzuk a „klasszikus német filozófia” márkáját létrehozó négyen: Immanuel Kant, Johann Fichte, Friedrich Schelling és Georg Hegel munkáit. Nézzük meg, hogyan befolyásolták az irracionalisták Arthur Schopenhauer és Friedrich Nietzsche Németország sorsát. Azt is megértjük, hogy Martin Heidegger létről alkotott elképzelései miért aktuálisak ma is.

előadás 3
Egyesült Királyság: Bacon, Spencer, Berkeley
A brit filozófia évszázadokon át a logika és a szkepticizmus alapjaira épült. A britek hittek a tudományos megközelítésben, és elutasítottak minden irracionalitást. A franciákkal ellentétben ők nem az emberi gondolkodás szerkezetére, hanem az őket körülvevő világ mély megértésére helyezték a hangsúlyt.

Az előadás során megismerjük Occam Vilmos középkori szerzetes „borotvájának” híres logikai elvét. Beszéljük meg Thomas More szocialista projektjeit, Francis Bacon tudományos ismereteinek alapelveit és Bertrand Russell pozitivizmusát. Értsük meg, mi volt az egyedülálló Herbert Spencer evolúciós elképzeléseiben, és beszéljünk a modern amerikai filozófia sajátosságairól.

előadás 4
Oroszország: Berdjajev, Tolsztoj, Dosztojevszkij
Az orosz filozófia sajátossága a késői kialakulása és heterogenitása. Az orosz filozófusok a tudományból és a vallásból, az irodalomból és a művészetből vettek ötleteket. Ellentétes fogalmakból merítettek ismereteket, és ez alapján hoztak létre új gondolkodási irányokat.

Az előadáson a 19. századi oroszországi két egymással versengő irányzatról lesz szó - a westernizmusról és a szlavofilizmusról. Nézzük meg, milyen értéket képviselnek Pjotr ​​Csaadajev, Fjodor Dosztojevszkij és Lev Tolsztoj munkái. Megvitatjuk Vlagyimir Szolovjov misztikus egységfilozófiáját és Nyikolaj Berdjajev kreativitás- és szabadsággondolatait, végül megismerkedünk a modern orosz filozófia nagy neveivel.

előadás 5
India: Kapila, Kanada, Vyasa
Az indiai filozófia kincstárában olyan gondolatokat találhatunk, amelyek több évszázaddal megelőzték az európai iskolák felfedezését. Hagyományosan a helyi filozófia két táborra osztható: az első, amely a szentírásokon, mint vitathatatlan forrásokon alapul, a második pedig az általánosan elfogadott vallási dogmáktól elkülönülten fejlődött.

Az előadáson a szent szövegek – a Védák és az Upanisadok – szerkezetét elemezzük. Beszéljünk a klasszikus filozófiai iskolákról: Samkhya, Vedanta és buddhizmus. Soroljuk fel a hindu vallásfilozófia főbb rendelkezéseit, és nézzük meg, milyen visszhangokat látunk az indiai kultúra modern kulturális irányzataiban Oroszországban és a világban.

előadás 6
Közel-Kelet és Ázsia: Buddha, Konfuciusz, Mohamed
Az arab és ázsiai filozófia számos felfedezést adott a világnak a matematika, az orvostudomány és a csillagászat területén. Ezenkívül az arab államok őrizték meg az ókori görög filozófia örökségét: Szókratész, Platón, Arisztotelész műveit.

Az előadáson két filozófiai irányzatról lesz szó: a Közel-Keletről és Kínáról. Tanulmányozzuk az arab intellektuális világ legszembetűnőbb elméleteit: szufizmus, materializmus, dogmatizmus. Vizsgáljuk meg röviden három vallási tanítás – a buddhizmus, a konfucianizmus és a taoizmus – sajátosságait. Beszéljük meg Ázsia paradox kultúrájának filozófiai vívmányait: egyrészt rituális és formalizált, másrészt vallástól és előítéletektől mentes.

5. blokk (webináris felvételek, már elérhetők)
Kérdések

Nézzük meg, hogyan válaszoltak a legnagyobb gondolkodók a 6 fő filozófiai kérdésre, és nézzük meg, hogyan változtak a válaszok korszakról korszakra

előadás 1
Mi az ember és mi az életünk értelme?
Platón szekere, humanizmus és marxizmus

Kik vagyunk és mi a célunk? A filozófusok évezredek óta tették fel ugyanazt a kérdést, és különböző válaszokat találtak. A webináriumon megtudjuk, melyek azok, és azt is megértjük, hogyan változott korszakról korszakra az ember fogalma és az élet értelme. Találjuk ki azt is:

Miért hasonlította Platón az embert a szekérhez?
Miért kell az embernek Isten felé törekednie?
Mi a humanizmus
Miért határozza meg az embert a munkája

előadás 2
Hogyan működik a világ?
Barlang, Isten városa és szimulákrok

Miért olyan a világ, amilyen, hogyan jelent meg és milyen törvények szerint létezik? Ilyen kérdéseket nemcsak kisgyerekek, hanem kifinomult filozófusok is feltesznek. Ezen a webináriumon az univerzum titkaiba merülünk el. Megtudjuk, miért keresték az ókori görögök a világ alapelvét a tűzben, vízben és az ürességben, megismerkedünk a középkori teológusok elképzeléseivel, és megértjük, mit gondoltak a 20. század filozófusai a világról.
Találjuk ki azt is:

Hogyan működik Platón barlangja?
Mi a különbség a Föld városa és az Isten városa között?
Aki megkérdőjelezte a létező világot
Miért állította Baudrillard, hogy nem volt háború a Perzsa-öbölben

előadás 3
Mi az Isten?
Mitológiai tudat, az Abszolút és Nietzsche

Az ókori görögök azt hitték, hogy az istenek nagyon hasonlítanak az emberekhez; a középkorban Isten Abszolúttá változott, és a modern időkben teljesen „meghalt”. Hogyan és miért változott az Isten fogalma a különböző korszakokban? A webináriumon kitaláljuk. Azt is megtudjuk:

Mi a különbség apofatikus és katafás között?
Mi Aquinói Tamás 5 istenbizonyítéka?
Mikor született meg Istenről mint építészről az elképzelés?
Hogyan „ölte meg” Nietzsche Istent

előadás 4
Hogyan működik egy igazságos társadalom?
Demokrácia, utópia és ideológiák háborúja

Hogyan lehet ideális államot létrehozni? Hogyan érheted el, hogy mindenki jól érezze magát körülötted? És mi legyen ez a „jó”? A webináriumon kitaláljuk. Megtudjuk, mit gondoltak az ókori görögök a különböző államformákról, megértjük, hogyan jelent meg a társadalmi szerződés gondolata és Marx elmélete.
Azt is megtudjuk:

Miért nem szerette Arisztotelész a demokráciát?
Hogyan működik a „Nap városa”?
Miért javasolták a sztoikusok, hogy vállalják a sors csapásait?
Hogyan értelmezték a 20. századi gondolkodók a hidegháborút

előadás 5
Mi az igazság?
Maieutika, empirizmus és az appercepció egysége

Hogyan szerezzünk információkat? mit gondolunk? És hogyan lehet valódi tudást szerezni? A webináriumon megtudhatjuk, hogyan válaszoltak a nagyszerű gondolkodók mindezekre a kérdésekre, és megértjük az ismeretelméletet - a tudás tudományát. És értsük meg azt is:

Mi az a szillogizmus
Mi a közös a szülésznőben és a gondolkodásban?
Miért csinált Kant forradalmat?
Hogyan befolyásolták az idegtudomány felfedezései a filozófiát

előadás 6
Mi a szépség?
Harmónia, katarzis és az esztétika céltalansága

Pythagoras a szépséget harmóniában látta, sőt megpróbálta kiszámítani a képletét; a középkorban a szépség isteni volt, a modern időkben azonban szubjektívvá vált. A webináriumon meg fogjuk érteni, mi a szépség, és megértjük, hogyan néztek a nagy filozófusok a művészetre. Azt is megtudjuk:

Mi az "isteni szikra"
Miért lehetetlen látni a szépséget csúnyaság nélkül?
Hogyan hozott a romantika játékot és iróniát a művészetbe
Miért hitte Kant, hogy a szépség cél nélkül is célszerű?