A tudósok 14 evolúciós csapdát neveztek meg, amelyek a kihalás felé vezethetik az emberiséget
Vegyes Cikkek / / November 21, 2023
Közülük 12 már előrehaladott állapotban van, és a mesterséges intelligencia veszélye nincs köztük.
Ha a világot a folyamatos technológiai és orvosi fejlődés szemüvegén keresztül nézzük, az emberiség jövője biztató. De ha egy kicsit mélyebbre ásunk, világossá válik, hogy az ember, mint faj sikere korántsem garantált. A svéd Stockholmi Egyetem tudósai így gondolják.
Az újjában kutatás 14 különböző evolúciós csapdát azonosítottak, amelyekbe a világ lakossága potenciálisan beleeshet, ami végül a kihaláshoz vezethet.
Svéd tudósok szerint a probléma része az is, hogy túl jól érezzük magunkat: dominanciánk és sikerünk veszélyes következményekhez vezet. Valójában azonban az emberiség most egy úgynevezett polikrízist él át, amikor számos fenyegetés - az éghajlatváltozástól a globális világjárványokig - azzal fenyeget, hogy előbb-utóbb véget vet egy korszaknak antropocén.
Az ember mint faj hihetetlenül kreatív. Képesek vagyunk újítani, sok körülményhez alkalmazkodni, és meglepően nagy léptékben tudunk együttműködni. De ezek a képességek nem kívánt következményekkel járnak.
Peter Søgaard Jorgensen
antropológus a Stockholmi Egyetemről
Az emberiség 14 lehetséges evolúciós zsákutcája közül ötöt globálisnak minősítenek:
- egyszerűsítés (a rendszerek túlságosan specializálódtak az alkalmazkodáshoz, pl. monokultúrás gazdálkodás);
- növekedés a növekedés érdekében (a fejlődés folyamatos törekvése, ami káros a jólétre);
- túllövés (több erőforrás felhasználása, mint amennyit a Föld biztosítani tud);
- megosztottság (nemzetközi konfliktusok);
- fertőzések (például fertőző betegségek).
További ötöt neveznek technológiai csapdának:
- infrastruktúrához kötve (mint a fosszilis tüzelőanyagok esetében);
- kémiai szennyezés;
- egzisztenciális technológiák (például nukleáris fegyverek);
- technológiai autonómia (kirívó példa erre az egyre függetlenebb mesterséges intelligencia);
- dezinformáció.
A fennmaradó négy csapdát szerkezetinek nevezzük:
- rövid távú szemlélet (a gyors eredmények prioritása a hosszú távú növekedés helyett);
- túlzott fogyasztás;
- bioszféra széttagoltsága;
- a helyi társadalmi tőke elvesztése (amikor az egyre inkább digitális világ megszakítja a társadalmi interakciót, és potenciálisan hozzájárul a további megosztottsághoz).
A tudósok becslése szerint ezen csapdák közül 12 előrehaladott állapotban van. Csak a technológiai autonómia és a helyi társadalmi tőke elvesztése nem vált még komoly problémává.
Ami még riasztóbb, hogy ezek a csapdák inkább erősítik egymást. Ez azt jelenti, hogy amikor bekerülünk az egyikbe, sokkal közelebb kerülünk a másikhoz.
A kép meglehetősen borús, de a kutatók nem veszítik el a reményt, hogy mindent kijavítanak. Szerintük most aktív átalakításra van szükség – a meglévő problémák következetes megoldását célzó összpontosított erőfeszítésekre.
Egy nagyon egyszerű dolog, amit mindenki megtehet, hogy jobban foglalkozik a természettel és a társadalommal egyszerre saját helyi cselekvéseink pozitív és negatív globális hatásainak megismerése szint.
antropológus a Stockholmi Egyetemről
Peter Søgaard Jorgensen
Lehetünk fajként rövidlátók és rombolóak, de kreatívak, találékonyak és együttműködőek is vagyunk – jegyzik meg a kutatók. Ez azt jelenti, hogy van remény arra, hogy sorsunk még nincs megpecsételve.
Érdekes kutatás🔍🧐🧭
- Egy ősi táj, amelyet az Antarktisz alatt fedeztek fel. 14 millió évig jégben volt elrejtve
- Egy indonéziai óriási piramis lehet a legrégebbi, amit ember épített.
- Egy másik bolygó masszív darabjai lehetnek a Föld belsejében – ennek köszönhetően jött létre a Hold
0 / 0
Nedvesítse meg a Mantát. Eláztunk :-( az eredmények alapján a gyereket és engem elküldtek diaskin tesztre. Nem mehetünk iskolába, hacsak nem megyünk orvoshoz. Kétszer kértem, hogy hagyjam el a munkát, és egy órát álltam az óvodában, hogy kártyát szerezzek a tüsszentő polgárok között. Felmentünk a klinika 4. emeletére a ftisziáterhez. Nos, csavard be ezt a csúnya Mantát. Csoda volt, hogy a gyerek és én nem kaptuk el a Covidot, csak ősszel volt a csúcson.
10 kínos kérdés a gyerekekről: Szergej Butrij gyermekorvos válaszol