Tudósok: a Föld magja különböző irányokba forog, 6 évente változtatva a nap hosszát
Vegyes Cikkek / / June 14, 2022
Az új adatok megcáfolják az atommag forgására vonatkozó szokásos elméletet.
Egy új tanulmány szerint a Föld belső magja oszcillál, egyenletesen forog az egyik, majd a másik irányba. Ez egy hatéves ciklus alatt történik, ami befolyásolja a nap hosszát bolygónkon.
Ez az új elméletA Föld oszcilláló belső magjának szeizmológiai megfigyeléseA Science Advances folyóiratban leírtak ellentmondanak azoknak a korábbi elképzeléseknek, amelyek szerint a Föld legmélyebb része valamivel gyorsabban forog, mint a bolygó felszíne.
A Föld belső magja egy sűrű, tömör vasból készült forró golyó, amelyet egy folyékony külső mag vesz körül, amelyet már a köpeny és a földkéreg is fed.
Az 1990-es években arra a következtetésre jutottak, hogy a mag valamivel gyorsabban forog, mint a bolygó többi része. Majd ezeket az adatokat alátámasztották a szeizmikus aktivitás és az általa generált hullámok tanulmányozásával foglalkozó munkák A Szovjetunió által 1971 és 1974 között végzett nukleáris bombák földalatti kísérletei a Novaja szigetcsoporton Föld.
A közelmúltban a Dél-Kaliforniai Egyetem tudósai ugyanezt a nukleáris aktivitáselemzési technológiát alkalmazták pár korábbi földalatti atomkísérlet az Alaszkához közeli Amchitka-sziget alatt 1969-ben és 1971-ben évek.
Az eredményeik mutattahogy a belső mag 1969 és 1971 között lassan egy irányba mozdult el, évente legalább egytized fokot, 1971 és 1974 között pedig a másik irányba.
Eredményeink alapján a Föld felszínén eltolódásokat láthatunk a belső magjához képest, amint azt 20 éve állítják. A legújabb megfigyelések azonban azt mutatják, hogy a belső mag valamivel lassabban forgott 1969 és 1971 között, majd 1971 és 1974 között más irányba mozdult el.
A belső mag nem rögzített – a lábunk alatt mozog, és úgy tűnik, hogy hatévente néhány kilométert oda-vissza mozog.
John E. Vidale
tanulmány társszerzője és geotudományok professzora a Dél-Kaliforniai Egyetem Letters, Arts and Sciences College of Letters, Arts and Sciences egyetemén
Vidale szerint bolygónk belső szerkezete a történelem során csekély, de jelentős hatással van a Föld napjának hosszára. Például körülbelül 300 millió évvel ezelőtt a Földön egy nap körülbelül 21 óráig tartott. Akár egy évtizeden belül is változhat – tette hozzá a tudós.
A helyzet az, hogy a nap hosszát a bolygó forgási sebessége határozza meg. Ezt pedig számos tényező befolyásolhatja, de kulcsfontosságúak a Föld magjában generált mágneses mező változásai.
Egy új, a belső mag változásán alapuló tanulmány szerint a napok hossza hat év alatt 0,2 másodperccel nőtt és rövidült, ahogy azt a tudósok várták.
Ezek az adatok megváltoztatták a bolygó magjának szokásos elképzelését, és sok kérdést vetettek fel. De nem lesz könnyű új hasznos információkat szerezni egy mélyebb elemzéshez. A korábbi kutatások nagy részét a földalatti atomkísérletek során nyert adatok tették lehetővé. Mivel az ilyen tesztek száma jelentősen csökkent a hidegháború óta, a tudósok kénytelenek a földrengések adataival dolgozni, amelyek kevésbé pontosak.
A kutatók azonban igyekeznek mélyebbre ásni a Föld belső építészetének titkait, hogy jobban megértsék, hogyan és miért viselkedik a mag ilyen furcsa módon.
Olvassa el is🧐
- Mi történne, ha a föld hirtelen megállna
- Gaia hipotézis: miért gondolják egyes tudósok, hogy a Föld egy hatalmas organizmus, és ez igaz?
- A tudósok szerint a Föld belső magja nem szilárd